ALAPSZABÁLY
amely létrejött az egyesülési jogról szóló, többször módosított 1989. évi II. törvény alapján, Egyesület önkéntes létrehozatala céljából a GESZTENYEKÉK TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET (továbbiakban : Egyesület) alakuló közgyűlésén a következők szerint :
1. Az Egyesület alapítása
1.1. Az Egyesület céljai és tevékenységi köre
- Természetjárás szervezése, népszerűsítése, érdekérvényesítése, különösen:
- teljesítménytúrák, jelvényszerző mozgalmak, táborok
- az Országos Kéktúra Mozgalom (OKT, DDK, AK)
- A természetjárás céljait szolgáló intézmények és létesítmények létrehozásának és fenntartásának elősegítése
- A természetes és épített környezet védelme, természetvédelem népszerűsítése, környezetvédő szemlélet kialakítása
- Az élővilág érdekeinek védelme, az ember és a többi élőlény együttélésének elősegítése
- A fenntartható fejlődés megvalósításának és a környezettudatos életmód terjedésének előmozdítása, az ehhez kapcsolódó ismeretek terjesztése
- Ifjúságnevelés, az ifjúság körében a természetjárás, természet- és környezetvédelem népszerűsítése
- Egészséges, aktív életmódra nevelés
- Kapcsolattartás, együttműködés hasonló célokat követő hazai és külföldi szervezetekkel, önkormányzati és állami szervekkel.
1.2. Az Egyesület jelen alapszabálya az Egyesület alakuló közgyűléséről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét és mellékletét képezi. Az Egyesületet az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvhöz 1. számú mellékletként csatolt Alapítói nyilatkozatban felsorolt tagok, mint Alapítók hozzák létre.
1.3. Az Egyesület neve : GesztenyeKék Természetbarát Egyesület
1.4. Az Egyesület székhelye: 9730 Kőszeg, Forrás u. 6797 hrsz.
1.5. Az Egyesület működési területe: A Kárpát-medence teljes területe, kiemelten a Magyar
Köztársaság területe
1.6. Az Egyesület logója: Kupacsában lévő kék színű gesztenye
1.7. Az Egyesület pecsétje: Körbélyegző
felirat:„GesztenyeKék Természetbarát Egyesület” középen az Egyesület logója
1.8. Az Egyesület határozatlan időre jön létre.
1.9. Az Egyesület kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.
1.10. Az Egyesület vagyona
1.10.1. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett éves tagdíj összegéből, továbbá az általuk átadott vagy az Egyesület által elnyert támogatásokból (pályázatokból) és természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, adományokból, másodsorban vállalkozási tevékenységének eredményéből képződik.
1.10.2. A tagok által fizetendő tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíj alapításkori összegét alapítók jelen alapszabály mellékleteként szereplő alapító közgyűlési jegyzőkönyvben meghatározott összegben állapítják meg.
1.10.3. A tagok tagdíjfizetési kötelezettségüket éves esedékességgel kívánják teljesíteni, mely összeget mindig a tárgyév március hó 31. napjáig kötelesek az Egyesület rendelkezésére bocsátani.
1.10.4. A tagdíj éves összegének befizetése első alkalommal az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételéről és a folyószámla megnyitásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 60. nappal esedékes.
1.10.5. Tagok tagdíjfizetést az Egyesület által nyitott bankszámlára, illetve az Egyesület pénztárába teljesíthetnek.
1.11. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért nyereségét - akár a vállalkozási tevékenységéből, akár a cél szerinti tevékenységéből származik - nem osztja fel, és közvetlenül a célok megvalósítására fordítja. A jövedelem nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására sem, amely csak közvetetten szolgálja az Egyesület célkitűzéseit.
1.12. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Amennyiben a közgyűlés befektetési tevékenység elhatározásáról dönt, haladéktalanul el kell készíteni az Egyesület befektetési szabályzatát. Befektetési tevékenységnek minősül: az Egyesület saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági viszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.
2. Az Egyesület szervezete
2.1. A tagság
2.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki az Egyesület célkitűzéseit magáénak érzi, az alapítói illetve a belépési nyilatkozatot aláírja, ezzel az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj fizetésére.
2.1.2. Az Egyesület rendes tagjává - az alapító tagokon kívül - az válhat, aki felvételét a belépési nyilatkozat kitöltésével írásban kérelmezi az elnökségtől. Az elnökség indokolt esetben és kivételesen - amennyiben álláspontja szerint a belépni szándékozó az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat - javasolhatja a közgyűlésnek a tagfelvétel elutasítását, melyről a közgyűlés dönt. Az elnökség - illetve közgyűlési döntés esetén a közgyűlés - a kérelmezőt írásban értesíti a döntéséről.
2.1.3. A tagság határozatlan időre szól.
2.1.4. Az Egyesület tagnyilvántartást vezet, amelyben köteles a tagokat nevük és címük (székhelyük) feltüntetésével nyilvántartani. A tagokat felvételüket követően haladéktalanul fel kell venni a tagnyilvántartásba, tagsági viszonyuk megszűnését követően pedig haladéktalanul törölni kell őket. Tagi jogait, illetve kötelezettségeit csak az jogosult gyakorolni, illetve köteles teljesíteni, aki a tagnyilvántartásban bejegyzett tagként szerepel. A tagnyilvántartás ellenkező bizonyításig hitelesen tanúsítja a fennálló tagsági viszonyokat. A tagnyilvántartást a mindenkori titkár vezeti.
2.1.5. A rendes tag joga, hogy az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vegyen, a közgyűlésen felszólaljon és szavazzon, továbbá választó és 18. életévének betöltését követően választható legyen az Egyesület szerveibe, azaz jelöltethesse magát az Egyesület bármely szervébe vagy tisztségére.
2.1.6. A rendes tag kötelezettsége, hogy az Egyesület alapszabályában foglaltakat tiszteletben tartsa, adataiban bekövetkezett változásokat az elnökség részére írásban haladéktalanul bejelentse, és a tagdíjat megfizesse.
2.1.7. A tagsági viszony megszűnik
a tag elhalálozásával vagy megszűnésével,
a tagsági viszony önkéntes megszüntetésével,
a tagsági viszony törlésével,
a tag kizárásával.
2.1.7.1. Tagsági viszonyát önként megszünteti az a tag, aki kilépését az elnökségnek írásban bejelenti.
2.1.7.2. Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének a határidő után 90 nappal sem tett eleget, az elnökség köteles erre írásban figyelmeztetni. A tagok sorából törli az elnökség azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségét a felszólításban megjelölt határidőig nem teljesíti.
2.1.7.3. A tagok sorából kizárja a közgyűlés azt a tagot, aki az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat vagy az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
2.1.7.4. A tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amely napon a tag elhalálozik, megszűnik, amely napon a tag kilépését bejelentő írásbeli nyilatkozata az elnökség részére kézbesítésre kerül, illetve amely napon a törlést megállapító határozatot az elnökség, illetve a kizárást kimondó határozatot a közgyűlés meghozza.
2.1.8. Az Egyesületnek pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki annak céljaival egyetért, és pénzbeli adománnyal vagy természetben segíti az Egyesület céljának megvalósítását. Az Egyesület pártoló tagjává az válhat, aki felvételét a pártoló tagsági belépési nyilatkozat kitöltésével írásban kérelmezi az elnökségtől. Az elnökség indokolt esetben és kivételesen - amennyiben álláspontja szerint a belépni szándékozó az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat - javasolhatja a közgyűlésnek a tagfelvétel elutasítását, melyről a közgyűlés dönt. Az elnökség - illetve közgyűlési döntés esetén a közgyűlés - a kérelmezőt írásban értesíti a döntéséről.
A pártoló tag jogai:
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
b) tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén
c) igényt tarthat az Egyesület kiadványaira
d) adományokkal és egyéb módon támogathatja az Egyesületet
A pártoló tag kötelességei:
a) lelkiismerete és meggyőződése alapján elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását
b) Az Egyesület közgyűlése által meghatározott mértékű pártoló tagi tagdíjat fizet.
A jogi személy pártoló taggal az Egyesület együttműködési megállapodást köthet.
A közgyűlés
2.1.8. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
2.1.9. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az alapszabály megállapítása és módosítása,
tagozatok létrehozása,
az Egyesület feloszlásának és más szervezettel való egyesülésének elhatározása,
más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről történő döntés,
az elnök, továbbá az elnökség tagjainak megválasztása,
az éves költségvetés valamint az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló elfogadása,
az elnökség éves jelentésének elfogadása,
mindazon ügyekben való döntés, amelyeket jogszabály, az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
2.2.3. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer, az előző naptári év zárszámadásának elkészülte utáni 60 napon belül össze kell hívni. A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha az elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnt, vagy az Egyesület kifizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi, továbbá egyébként is, ha az előző közgyűlés vagy elnökség így határoz, valamint ha legalább a tagság 1/3-a - az ok és cél megjelölésével - ezt írásban kéri.
2.2.4. A közgyűlést az elnök a közgyűlés kezdő napját legalább nyolc nappal megelőzően valamennyi tag részére személyesen vagy postai úton továbbított meghívóval hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetére - a határozatképtelen közgyűlés napját követő legkésőbb 8 napon belülre - kitűzött megismételt közgyűlés időpontját.
2.2.5. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Valamennyi tag jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni.
2.2.6. A tagok szavazati joga egyenlő mértékű, valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.
2.2.7. A tag közgyűlési jogait személyesen, illetve képviselő útján gyakorolhatja.
2.2.8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.
2.2.9. A szabályszerűen összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A közgyűlést az elnök vezeti. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképes, a napirendi pontok tárgyalása előtt megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.
2.2.10. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés a meghatározott kezdési időpontot követő fél óra elteltével sem határozatképes, a közgyűlés határozatképtelenségét meg kell állapítani.
2.2.11. A határozatképtelen közgyűlést a 2.2.4. pontban foglaltak szerint meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.
2.2.12. A közgyűlés az alapszabály 2.1.9. f) pontjában a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével, más ügyekben a leadott szavazatok egyszerű többségével - az elnök és az elnökség tagjainak megválasztásán és visszahívásán kívül - nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
2.2.13. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.
2.2.14. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagnak nevét, a közgyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra mindenkor leadott elfogadó- és ellenszavazatokat, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát.
2.2.15. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat - a határozathozatal időpontjának; a határozat hatályának; a döntést támogatók és ellenzők számarányának és ha a döntéshozóknak kifejezetten ellenkező tartalmú többségi kérelme nincs, a személyének a feltüntetésével - köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, amelyet a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesít. A Határozatok Könyve vezetési kötelezettségének a levezető elnök oly módon is eleget tehet, hogy az ülésről készült és a határozatot is tartalmazó jegyzőkönyvet - amely a fenti adatokat tartalmazza - csatolja a Határozatok Könyvébe.
2.2.16. A jegyzőkönyv vezetése történhet az ülésen közvetlenül leírással, vagy az ülés anyagának hangfelvételen történő rögzítésével. Utóbbi esetben a hangfelvétel anyagát a kijelölt jegyzőkönyvvezető köteles az ülést követő 10 napon belül leírni.
2.2.17. A közgyűlés döntéseit az érintettekkel 15 napon belül postai küldemény útján kell közölni. A közgyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetése és a Határozatok Könyve őrzése az elnökség feladata. Az Egyesület irataiba való betekintést, a kivonat és másolat kiadását az elnökség a 2.3.22. pontban írtak szerint bárki számára biztosítja.
2.3. Az elnökség
2.3.1. Az elnökség az Egyesület ügyvezető és képviseleti szerve.
2.3.2. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Az elnökség feladata az alapszabály és a közgyűlés határozatainak keretei között az Egyesület cél szerinti tevékenységének összefogása, továbbá gazdálkodási politikájának meghatározása és munkaszervezetének kialakítása. Az elnökség döntéseiről és intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.
2.3.3. Az elnökség köteles az éves pénzügyi beszámoló, továbbá az elnökség éves jelentésének legalább a lényeges adatait a közgyűlési meghívók kézbesítésének 2.2.4. pontban foglalt rendelkezései szerint, a tagok tudomására hozni. Lényeges adatnak minősül e rendelkezés szempontjából az éves pénzügyi beszámolóban a forgalom, a nyereség, illetve veszteség ténye.
2.3.4. Az elnökség feladatainak ellátása során dönt mindazon ügyekben, amelyet a jogszabály, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata nem utal más szerv hatáskörébe.
2.3.5. Az Egyesület elnöksége elnökből, alelnökből, titkárból, és két fő elnökségi tagból áll. Az elnökség tagja lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2.3.6. Elnöknek, alelnöknek, titkárnak és elnökségi tagnak megválasztható bármely jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a 2.1.1. pontban írtaknak megfelelő tag képviselője is. Ebben az esetben a megválasztott elnökségi tag tisztsége a 2.3.11. pontban írtakon túlmenően megszűnik abban az esetben is, amennyiben tagi képviseleti joga bármely okból megszűnik.
2.3.7. Az elnök az Egyesület általános képviselője. Összefogja és felelősen irányítja az Egyesület tevékenységét, az elnökség munkáját. Távollétében az alelnök helyettesíti. Az elnök köteles gondoskodni a közgyűlés szabályszerű összehívásáról és megfelelő előkészítéséről, a bírósági bejelentésekről és a kötelező államigazgatási adatszolgáltatásról, továbbá köteles elkészíteni az Egyesület éves pénzügyi beszámolóját, valamint évente egyszer jelentést készíteni a közgyűlés részére az Egyesület éves tevékenységéről és vagyoni helyzetéről.
2.3.8. Az elnökség adminisztratív munkáját az elnökség titkárnak megválasztott tagja szervezi. A titkár - különösen a 2.3.7. pontban szabályozott feladatai vonatkozásában - segíti az elnök, továbbá az elnökség munkáját.
2.3.9. Az elnökség tagjai kötelesek az elnökség rendes és rendkívüli ülésein aktívan részt venni, a 2.3.2., a 2.3.3., valamint a 2.3.4. pontok szerint az elnökség feladatainak elvégzésében hatékonyan, a törvények betartását minden esetben szem előtt tartva, legjobb tudásuk szerint közreműködni.
2.3.10. Az elnökség az Egyesület tagságából kijelöli az Egyesület pénzügyi adminisztrációjáért felelős személyt (pénztáros). A pénztáros a közgyűlés és az elnök utasításai alapján intézi az Egyesület gazdasági ügyeit. Az elnök utasítására 10.000,-Ft összeghatárig önállóan, azt meghaladóan az elnök, az alelnök és a titkár közül kettő együttes jóváhagyásával kifizetéseket teljesíthet. A pénztáros minden esetben az Egyesület Pénzkezelési Szabályzata alapján jár el. Feladata emellett az Egyesület vagyonáról leltár készítése, a tagdíjak beszedése, a tagdíjfizetésről nyilvántartás vezetése, tagdíjbefizetés elmaradása esetén pedig a titkár tájékoztatása.
2.3.11. Az elnökség tagjait - így az elnököt, alelnököt és a titkárt is - első ízben, jelen alapszabály mellékleteként szereplő alapító közgyűlési jegyzőkönyvben kettő éves időtartamra az Egyesület tagjainak sorából az alapítók választják. Ezt követően az elnökség tagjait négy éves időtartamra a közgyűlés az Egyesület tagjainak sorából választja. A választás minden esetben titkos szavazás útján történik. Nem lehet az Egyesület elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, e szervezet megszűntét követő két évig.
2.3.12. Az elnökség tagjainak tisztsége megszűnik a megbízás időtartamának elteltével, tisztségről való lemondással, illetve tisztségből történő közgyűlési visszahívással, továbbá az Egyesületi tagság megszűnésével, valamint valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az elnökség tagjainak visszahívását az összes tag legalább 1/3-a kezdeményezheti a közgyűlés számára, amennyiben az elnökségi tag tevékenységét ellátni bármely okból nem tudja, vagy tevékenységét nem megfelelően látja el, és ezzel az Egyesület céljainak elérését vagy az Egyesület jó hírét veszélyezteti.
2.3.13. Az elnökség döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza.
2.3.14. Az elnökség üléseit szükség szerint, azonban legalább negyedévente egy ízben tartja.
2.3.15. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Bármely, a döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökség ülésein a tagozatok és munkacsoportok vezetői, valamint bármely olyan meghívott, akinek aktív közreműködését az elnökség az adott ügyben indokoltnak tartja.
2.3.16. Az elnökség ülését az elnök készíti elő és az elnökség valamennyi tagja részére külön kiadott - a részletes napirendet tartalmazó - meghívóval hívja össze oly módon, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább négy nap időköznek kell lennie. A meghívó postai vagy elektronikus úton is elküldhető. Az elnök köteles 30 napon belül összehívni az elnökség üléseit, és az indítványt napirendre venni, ha azt bármely elnökségi tag kéri.
2.3.17. Az elnökség üléseit az elnök, távollétében az alelnök vezeti, amelyen valamennyi elnökségi tag jogosult részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni. Valamennyi elnökségi tagnak egy szavazata van. Az elnökség tagja az elnökség ülésén kizárólag személyesen vehet részt.
2.3.18. A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség legalább négy tagja jelen van.
2.3.19. A kiadott napirenden nem szereplő ügyben vagy nem szabályszerűen összehívott elnökségi ülésen bármely ügyben az elnökség csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tagja jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
2.3.20. Az elnökség a leadott szavazatok egyszerű többségével, nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő. Nem vehet részt a határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.
2.3.21. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a határozatokat és azok hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, kifejezett ellenkező kérelem hiányában pedig személyét is.
2.3.22. Az elnökség köteles az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből, továbbá az Egyesület egyéb irataiból álló teljes körű nyilvántartást vezetni és azokba - a fegyelmi felelősséget és a személyi döntéseket érintő határozatok kivételével - bárki számára, az erre vonatkozó kérelem előterjesztésétől számított három munkanapon belül az Egyesület székhelyén betekintést nyújtani, a tagok számára ingyenesen, kívülállók számára pedig a költségek megtérítése ellenében másolatot illetve kivonatot rendelkezésre bocsátani. A közlések és a betekintés biztosítása a titkár feladata.
2.3.23. A titkár köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése és teljesítésének ideje.
2.4. A felügyelő bizottság
Az alapszabály rögzíti, hogy amennyiben az Egyesület tárgyévi bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az elnökség az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles felhívni a közgyűlést az Egyesület felügyelő szervének létrehozására.
2.5. Tagozatok és munkacsoportok
2.5.1. Az Egyesület munkájának eredményessége érdekében legalább három tag vagy az elnök kezdeményezésére bizonyos feladatkörök ellátása céljával a közgyűlés állandó tagozatokat, az elnökség pedig időszakos munkacsoportokat hozhat létre.
2.5.2. A tagozatokhoz és munkacsoportokhoz a tagok szabadon csatlakozhatnak.
2.5.3. A tagozatok és munkacsoportok tagjai maguk közül megválasztják a felelős személyt, és erről az elnökséget írásban értesítik.
2.5.4. A tagozatok és munkacsoportok feladatkörét, működési és beszámolói kötelezettségeit a létrehozásukról szóló határozat meghozatalakor az illetékes szerv állapítja meg.
2.6. A fegyelmi felelősség
2.6.1. Az Egyesület tagja fegyelmi vétséget követ el, amennyiben az alapszabályban rögzített kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét és a fegyelmi vétség elkövetése megállapításra kerül.
2.6.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását bármely tag jogosult kérni az elnökségtől, amely az ügyet 30 napon belül köteles napirendjére tűzni. Az elnökség ülésére meg kell hívni és ott meg kell hallgatni az eljárást kezdeményezőt, valamint az érintettet. A fegyelmi vétség megállapítása esetén fegyelmi büntetésként az érintett tag figyelmeztetésben részesíthető, súlyosabb esetben az elnökség kezdeményezheti a közgyűlés előtt a tag kizárását.
2.6.3. A tagot megilleti az a jog, hogy amennyiben az elnökség határozatával nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje, hogy a közgyűlés következő ülésén az ügyet tűzze a napirendjére. Az elnök köteles a közgyűlést a határozat keltétől számított 90 napon belül összehívni és a fegyelmi felelősségre vonás kérdését napirendre tűzni, amennyiben azt az érintett tag kéri, illetve ha az elnökség a tag kizárásának kezdeményezéséről döntött. Az elnökség határozatát a közgyűlés megváltoztathatja.
2.6.4. A határozatok meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akivel szemben a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezték.
3. Az Egyesületi támogatás módjai
3.1. Az Egyesület a céljai megvalósítását a vagyona felhasználásával igyekszik elősegíteni.
3.2. Az Egyesület a céljai megvalósítása érdekében belátása szerint a támogatást igénylő és arra érdemes tevékenységet cél szerinti juttatásban részesíthet, mely pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás lehet.
3.3. Az Egyesület egyes cél szerinti juttatásait pályázathoz kötheti.
3.4. A cél szerinti juttatások lehetőségeit és a pályázatok kiírását a titkár az erre külön készített szabályzatban meghatározott módon teszi közzé, és az elnyert juttatásokat is ilyen módon hozza nyilvánosságra. A juttatások elnyeréséről a titkár az érintetteket ajánlott levélpostai küldeményben vagy egyéb elektronikus úton (telefax, e-mail) értesíti. Pályázat esetén az Egyesület ünnepélyes eredményhirdetést is tarthat.
4. Az Egyesület képviselete
4.1 Az elnök az Egyesület általános képviselője. Képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóság előtt.
4.2 Az elnök eseti meghatalmazása alapján az Egyesületet konkrét ügyekben az elnökség bármely tagja önállóan képviselheti.
4.3 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök, az alelnök és a titkár közül két személy együttes, a számlavezető banknál bejelentett aláírása szükséges.
5. Az Egyesület létrejötte és megszűnése
5.1. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
5.2. Az Egyesület megszűnik, ha elhatározza feloszlását, vagy más szervezettel egyesül, illetve ha a bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.
5.3. A közgyűlés köteles elrendelni az Egyesület feloszlását, amennyiben a tagok létszáma legalább három hónapon keresztül 10 főre csökken.
5.4. Az Egyesület vagyona annak megszűnésével Kőszeg Város Önkormányzatára száll.
5.5. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Kőszeg, 2010. április 12.
Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület 2010. április 12. napján tartott, megismételt alakuló közgyűlésén 6/2010. (IV. 12.) sz. határozattal került elfogadásra.
Kőszeg, 2010. április 12.
amely létrejött az egyesülési jogról szóló, többször módosított 1989. évi II. törvény alapján, Egyesület önkéntes létrehozatala céljából a GESZTENYEKÉK TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET (továbbiakban : Egyesület) alakuló közgyűlésén a következők szerint :
1. Az Egyesület alapítása
1.1. Az Egyesület céljai és tevékenységi köre
- Természetjárás szervezése, népszerűsítése, érdekérvényesítése, különösen:
- teljesítménytúrák, jelvényszerző mozgalmak, táborok
- az Országos Kéktúra Mozgalom (OKT, DDK, AK)
- A természetjárás céljait szolgáló intézmények és létesítmények létrehozásának és fenntartásának elősegítése
- A természetes és épített környezet védelme, természetvédelem népszerűsítése, környezetvédő szemlélet kialakítása
- Az élővilág érdekeinek védelme, az ember és a többi élőlény együttélésének elősegítése
- A fenntartható fejlődés megvalósításának és a környezettudatos életmód terjedésének előmozdítása, az ehhez kapcsolódó ismeretek terjesztése
- Ifjúságnevelés, az ifjúság körében a természetjárás, természet- és környezetvédelem népszerűsítése
- Egészséges, aktív életmódra nevelés
- Kapcsolattartás, együttműködés hasonló célokat követő hazai és külföldi szervezetekkel, önkormányzati és állami szervekkel.
1.2. Az Egyesület jelen alapszabálya az Egyesület alakuló közgyűléséről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét és mellékletét képezi. Az Egyesületet az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvhöz 1. számú mellékletként csatolt Alapítói nyilatkozatban felsorolt tagok, mint Alapítók hozzák létre.
1.3. Az Egyesület neve : GesztenyeKék Természetbarát Egyesület
1.4. Az Egyesület székhelye: 9730 Kőszeg, Forrás u. 6797 hrsz.
1.5. Az Egyesület működési területe: A Kárpát-medence teljes területe, kiemelten a Magyar
Köztársaság területe
1.6. Az Egyesület logója: Kupacsában lévő kék színű gesztenye
1.7. Az Egyesület pecsétje: Körbélyegző
felirat:„GesztenyeKék Természetbarát Egyesület” középen az Egyesület logója
1.8. Az Egyesület határozatlan időre jön létre.
1.9. Az Egyesület kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.
1.10. Az Egyesület vagyona
1.10.1. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett éves tagdíj összegéből, továbbá az általuk átadott vagy az Egyesület által elnyert támogatásokból (pályázatokból) és természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, adományokból, másodsorban vállalkozási tevékenységének eredményéből képződik.
1.10.2. A tagok által fizetendő tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíj alapításkori összegét alapítók jelen alapszabály mellékleteként szereplő alapító közgyűlési jegyzőkönyvben meghatározott összegben állapítják meg.
1.10.3. A tagok tagdíjfizetési kötelezettségüket éves esedékességgel kívánják teljesíteni, mely összeget mindig a tárgyév március hó 31. napjáig kötelesek az Egyesület rendelkezésére bocsátani.
1.10.4. A tagdíj éves összegének befizetése első alkalommal az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételéről és a folyószámla megnyitásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 60. nappal esedékes.
1.10.5. Tagok tagdíjfizetést az Egyesület által nyitott bankszámlára, illetve az Egyesület pénztárába teljesíthetnek.
1.11. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért nyereségét - akár a vállalkozási tevékenységéből, akár a cél szerinti tevékenységéből származik - nem osztja fel, és közvetlenül a célok megvalósítására fordítja. A jövedelem nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására sem, amely csak közvetetten szolgálja az Egyesület célkitűzéseit.
1.12. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Amennyiben a közgyűlés befektetési tevékenység elhatározásáról dönt, haladéktalanul el kell készíteni az Egyesület befektetési szabályzatát. Befektetési tevékenységnek minősül: az Egyesület saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági viszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.
2. Az Egyesület szervezete
2.1. A tagság
2.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki az Egyesület célkitűzéseit magáénak érzi, az alapítói illetve a belépési nyilatkozatot aláírja, ezzel az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj fizetésére.
2.1.2. Az Egyesület rendes tagjává - az alapító tagokon kívül - az válhat, aki felvételét a belépési nyilatkozat kitöltésével írásban kérelmezi az elnökségtől. Az elnökség indokolt esetben és kivételesen - amennyiben álláspontja szerint a belépni szándékozó az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat - javasolhatja a közgyűlésnek a tagfelvétel elutasítását, melyről a közgyűlés dönt. Az elnökség - illetve közgyűlési döntés esetén a közgyűlés - a kérelmezőt írásban értesíti a döntéséről.
2.1.3. A tagság határozatlan időre szól.
2.1.4. Az Egyesület tagnyilvántartást vezet, amelyben köteles a tagokat nevük és címük (székhelyük) feltüntetésével nyilvántartani. A tagokat felvételüket követően haladéktalanul fel kell venni a tagnyilvántartásba, tagsági viszonyuk megszűnését követően pedig haladéktalanul törölni kell őket. Tagi jogait, illetve kötelezettségeit csak az jogosult gyakorolni, illetve köteles teljesíteni, aki a tagnyilvántartásban bejegyzett tagként szerepel. A tagnyilvántartás ellenkező bizonyításig hitelesen tanúsítja a fennálló tagsági viszonyokat. A tagnyilvántartást a mindenkori titkár vezeti.
2.1.5. A rendes tag joga, hogy az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vegyen, a közgyűlésen felszólaljon és szavazzon, továbbá választó és 18. életévének betöltését követően választható legyen az Egyesület szerveibe, azaz jelöltethesse magát az Egyesület bármely szervébe vagy tisztségére.
2.1.6. A rendes tag kötelezettsége, hogy az Egyesület alapszabályában foglaltakat tiszteletben tartsa, adataiban bekövetkezett változásokat az elnökség részére írásban haladéktalanul bejelentse, és a tagdíjat megfizesse.
2.1.7. A tagsági viszony megszűnik
a tag elhalálozásával vagy megszűnésével,
a tagsági viszony önkéntes megszüntetésével,
a tagsági viszony törlésével,
a tag kizárásával.
2.1.7.1. Tagsági viszonyát önként megszünteti az a tag, aki kilépését az elnökségnek írásban bejelenti.
2.1.7.2. Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének a határidő után 90 nappal sem tett eleget, az elnökség köteles erre írásban figyelmeztetni. A tagok sorából törli az elnökség azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségét a felszólításban megjelölt határidőig nem teljesíti.
2.1.7.3. A tagok sorából kizárja a közgyűlés azt a tagot, aki az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat vagy az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
2.1.7.4. A tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amely napon a tag elhalálozik, megszűnik, amely napon a tag kilépését bejelentő írásbeli nyilatkozata az elnökség részére kézbesítésre kerül, illetve amely napon a törlést megállapító határozatot az elnökség, illetve a kizárást kimondó határozatot a közgyűlés meghozza.
2.1.8. Az Egyesületnek pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki annak céljaival egyetért, és pénzbeli adománnyal vagy természetben segíti az Egyesület céljának megvalósítását. Az Egyesület pártoló tagjává az válhat, aki felvételét a pártoló tagsági belépési nyilatkozat kitöltésével írásban kérelmezi az elnökségtől. Az elnökség indokolt esetben és kivételesen - amennyiben álláspontja szerint a belépni szándékozó az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat - javasolhatja a közgyűlésnek a tagfelvétel elutasítását, melyről a közgyűlés dönt. Az elnökség - illetve közgyűlési döntés esetén a közgyűlés - a kérelmezőt írásban értesíti a döntéséről.
A pártoló tag jogai:
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
b) tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén
c) igényt tarthat az Egyesület kiadványaira
d) adományokkal és egyéb módon támogathatja az Egyesületet
A pártoló tag kötelességei:
a) lelkiismerete és meggyőződése alapján elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását
b) Az Egyesület közgyűlése által meghatározott mértékű pártoló tagi tagdíjat fizet.
A jogi személy pártoló taggal az Egyesület együttműködési megállapodást köthet.
A közgyűlés
2.1.8. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
2.1.9. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az alapszabály megállapítása és módosítása,
tagozatok létrehozása,
az Egyesület feloszlásának és más szervezettel való egyesülésének elhatározása,
más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről történő döntés,
az elnök, továbbá az elnökség tagjainak megválasztása,
az éves költségvetés valamint az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló elfogadása,
az elnökség éves jelentésének elfogadása,
mindazon ügyekben való döntés, amelyeket jogszabály, az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
2.2.3. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer, az előző naptári év zárszámadásának elkészülte utáni 60 napon belül össze kell hívni. A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha az elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnt, vagy az Egyesület kifizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi, továbbá egyébként is, ha az előző közgyűlés vagy elnökség így határoz, valamint ha legalább a tagság 1/3-a - az ok és cél megjelölésével - ezt írásban kéri.
2.2.4. A közgyűlést az elnök a közgyűlés kezdő napját legalább nyolc nappal megelőzően valamennyi tag részére személyesen vagy postai úton továbbított meghívóval hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetére - a határozatképtelen közgyűlés napját követő legkésőbb 8 napon belülre - kitűzött megismételt közgyűlés időpontját.
2.2.5. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Valamennyi tag jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni.
2.2.6. A tagok szavazati joga egyenlő mértékű, valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.
2.2.7. A tag közgyűlési jogait személyesen, illetve képviselő útján gyakorolhatja.
2.2.8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.
2.2.9. A szabályszerűen összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A közgyűlést az elnök vezeti. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképes, a napirendi pontok tárgyalása előtt megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.
2.2.10. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés a meghatározott kezdési időpontot követő fél óra elteltével sem határozatképes, a közgyűlés határozatképtelenségét meg kell állapítani.
2.2.11. A határozatképtelen közgyűlést a 2.2.4. pontban foglaltak szerint meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.
2.2.12. A közgyűlés az alapszabály 2.1.9. f) pontjában a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével, más ügyekben a leadott szavazatok egyszerű többségével - az elnök és az elnökség tagjainak megválasztásán és visszahívásán kívül - nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
2.2.13. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.
2.2.14. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagnak nevét, a közgyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra mindenkor leadott elfogadó- és ellenszavazatokat, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát.
2.2.15. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat - a határozathozatal időpontjának; a határozat hatályának; a döntést támogatók és ellenzők számarányának és ha a döntéshozóknak kifejezetten ellenkező tartalmú többségi kérelme nincs, a személyének a feltüntetésével - köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, amelyet a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesít. A Határozatok Könyve vezetési kötelezettségének a levezető elnök oly módon is eleget tehet, hogy az ülésről készült és a határozatot is tartalmazó jegyzőkönyvet - amely a fenti adatokat tartalmazza - csatolja a Határozatok Könyvébe.
2.2.16. A jegyzőkönyv vezetése történhet az ülésen közvetlenül leírással, vagy az ülés anyagának hangfelvételen történő rögzítésével. Utóbbi esetben a hangfelvétel anyagát a kijelölt jegyzőkönyvvezető köteles az ülést követő 10 napon belül leírni.
2.2.17. A közgyűlés döntéseit az érintettekkel 15 napon belül postai küldemény útján kell közölni. A közgyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetése és a Határozatok Könyve őrzése az elnökség feladata. Az Egyesület irataiba való betekintést, a kivonat és másolat kiadását az elnökség a 2.3.22. pontban írtak szerint bárki számára biztosítja.
2.3. Az elnökség
2.3.1. Az elnökség az Egyesület ügyvezető és képviseleti szerve.
2.3.2. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Az elnökség feladata az alapszabály és a közgyűlés határozatainak keretei között az Egyesület cél szerinti tevékenységének összefogása, továbbá gazdálkodási politikájának meghatározása és munkaszervezetének kialakítása. Az elnökség döntéseiről és intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.
2.3.3. Az elnökség köteles az éves pénzügyi beszámoló, továbbá az elnökség éves jelentésének legalább a lényeges adatait a közgyűlési meghívók kézbesítésének 2.2.4. pontban foglalt rendelkezései szerint, a tagok tudomására hozni. Lényeges adatnak minősül e rendelkezés szempontjából az éves pénzügyi beszámolóban a forgalom, a nyereség, illetve veszteség ténye.
2.3.4. Az elnökség feladatainak ellátása során dönt mindazon ügyekben, amelyet a jogszabály, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata nem utal más szerv hatáskörébe.
2.3.5. Az Egyesület elnöksége elnökből, alelnökből, titkárból, és két fő elnökségi tagból áll. Az elnökség tagja lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2.3.6. Elnöknek, alelnöknek, titkárnak és elnökségi tagnak megválasztható bármely jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a 2.1.1. pontban írtaknak megfelelő tag képviselője is. Ebben az esetben a megválasztott elnökségi tag tisztsége a 2.3.11. pontban írtakon túlmenően megszűnik abban az esetben is, amennyiben tagi képviseleti joga bármely okból megszűnik.
2.3.7. Az elnök az Egyesület általános képviselője. Összefogja és felelősen irányítja az Egyesület tevékenységét, az elnökség munkáját. Távollétében az alelnök helyettesíti. Az elnök köteles gondoskodni a közgyűlés szabályszerű összehívásáról és megfelelő előkészítéséről, a bírósági bejelentésekről és a kötelező államigazgatási adatszolgáltatásról, továbbá köteles elkészíteni az Egyesület éves pénzügyi beszámolóját, valamint évente egyszer jelentést készíteni a közgyűlés részére az Egyesület éves tevékenységéről és vagyoni helyzetéről.
2.3.8. Az elnökség adminisztratív munkáját az elnökség titkárnak megválasztott tagja szervezi. A titkár - különösen a 2.3.7. pontban szabályozott feladatai vonatkozásában - segíti az elnök, továbbá az elnökség munkáját.
2.3.9. Az elnökség tagjai kötelesek az elnökség rendes és rendkívüli ülésein aktívan részt venni, a 2.3.2., a 2.3.3., valamint a 2.3.4. pontok szerint az elnökség feladatainak elvégzésében hatékonyan, a törvények betartását minden esetben szem előtt tartva, legjobb tudásuk szerint közreműködni.
2.3.10. Az elnökség az Egyesület tagságából kijelöli az Egyesület pénzügyi adminisztrációjáért felelős személyt (pénztáros). A pénztáros a közgyűlés és az elnök utasításai alapján intézi az Egyesület gazdasági ügyeit. Az elnök utasítására 10.000,-Ft összeghatárig önállóan, azt meghaladóan az elnök, az alelnök és a titkár közül kettő együttes jóváhagyásával kifizetéseket teljesíthet. A pénztáros minden esetben az Egyesület Pénzkezelési Szabályzata alapján jár el. Feladata emellett az Egyesület vagyonáról leltár készítése, a tagdíjak beszedése, a tagdíjfizetésről nyilvántartás vezetése, tagdíjbefizetés elmaradása esetén pedig a titkár tájékoztatása.
2.3.11. Az elnökség tagjait - így az elnököt, alelnököt és a titkárt is - első ízben, jelen alapszabály mellékleteként szereplő alapító közgyűlési jegyzőkönyvben kettő éves időtartamra az Egyesület tagjainak sorából az alapítók választják. Ezt követően az elnökség tagjait négy éves időtartamra a közgyűlés az Egyesület tagjainak sorából választja. A választás minden esetben titkos szavazás útján történik. Nem lehet az Egyesület elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, e szervezet megszűntét követő két évig.
2.3.12. Az elnökség tagjainak tisztsége megszűnik a megbízás időtartamának elteltével, tisztségről való lemondással, illetve tisztségből történő közgyűlési visszahívással, továbbá az Egyesületi tagság megszűnésével, valamint valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az elnökség tagjainak visszahívását az összes tag legalább 1/3-a kezdeményezheti a közgyűlés számára, amennyiben az elnökségi tag tevékenységét ellátni bármely okból nem tudja, vagy tevékenységét nem megfelelően látja el, és ezzel az Egyesület céljainak elérését vagy az Egyesület jó hírét veszélyezteti.
2.3.13. Az elnökség döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza.
2.3.14. Az elnökség üléseit szükség szerint, azonban legalább negyedévente egy ízben tartja.
2.3.15. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Bármely, a döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökség ülésein a tagozatok és munkacsoportok vezetői, valamint bármely olyan meghívott, akinek aktív közreműködését az elnökség az adott ügyben indokoltnak tartja.
2.3.16. Az elnökség ülését az elnök készíti elő és az elnökség valamennyi tagja részére külön kiadott - a részletes napirendet tartalmazó - meghívóval hívja össze oly módon, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább négy nap időköznek kell lennie. A meghívó postai vagy elektronikus úton is elküldhető. Az elnök köteles 30 napon belül összehívni az elnökség üléseit, és az indítványt napirendre venni, ha azt bármely elnökségi tag kéri.
2.3.17. Az elnökség üléseit az elnök, távollétében az alelnök vezeti, amelyen valamennyi elnökségi tag jogosult részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni. Valamennyi elnökségi tagnak egy szavazata van. Az elnökség tagja az elnökség ülésén kizárólag személyesen vehet részt.
2.3.18. A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség legalább négy tagja jelen van.
2.3.19. A kiadott napirenden nem szereplő ügyben vagy nem szabályszerűen összehívott elnökségi ülésen bármely ügyben az elnökség csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tagja jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
2.3.20. Az elnökség a leadott szavazatok egyszerű többségével, nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő. Nem vehet részt a határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.
2.3.21. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a határozatokat és azok hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, kifejezett ellenkező kérelem hiányában pedig személyét is.
2.3.22. Az elnökség köteles az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből, továbbá az Egyesület egyéb irataiból álló teljes körű nyilvántartást vezetni és azokba - a fegyelmi felelősséget és a személyi döntéseket érintő határozatok kivételével - bárki számára, az erre vonatkozó kérelem előterjesztésétől számított három munkanapon belül az Egyesület székhelyén betekintést nyújtani, a tagok számára ingyenesen, kívülállók számára pedig a költségek megtérítése ellenében másolatot illetve kivonatot rendelkezésre bocsátani. A közlések és a betekintés biztosítása a titkár feladata.
2.3.23. A titkár köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése és teljesítésének ideje.
2.4. A felügyelő bizottság
Az alapszabály rögzíti, hogy amennyiben az Egyesület tárgyévi bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az elnökség az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles felhívni a közgyűlést az Egyesület felügyelő szervének létrehozására.
2.5. Tagozatok és munkacsoportok
2.5.1. Az Egyesület munkájának eredményessége érdekében legalább három tag vagy az elnök kezdeményezésére bizonyos feladatkörök ellátása céljával a közgyűlés állandó tagozatokat, az elnökség pedig időszakos munkacsoportokat hozhat létre.
2.5.2. A tagozatokhoz és munkacsoportokhoz a tagok szabadon csatlakozhatnak.
2.5.3. A tagozatok és munkacsoportok tagjai maguk közül megválasztják a felelős személyt, és erről az elnökséget írásban értesítik.
2.5.4. A tagozatok és munkacsoportok feladatkörét, működési és beszámolói kötelezettségeit a létrehozásukról szóló határozat meghozatalakor az illetékes szerv állapítja meg.
2.6. A fegyelmi felelősség
2.6.1. Az Egyesület tagja fegyelmi vétséget követ el, amennyiben az alapszabályban rögzített kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét és a fegyelmi vétség elkövetése megállapításra kerül.
2.6.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását bármely tag jogosult kérni az elnökségtől, amely az ügyet 30 napon belül köteles napirendjére tűzni. Az elnökség ülésére meg kell hívni és ott meg kell hallgatni az eljárást kezdeményezőt, valamint az érintettet. A fegyelmi vétség megállapítása esetén fegyelmi büntetésként az érintett tag figyelmeztetésben részesíthető, súlyosabb esetben az elnökség kezdeményezheti a közgyűlés előtt a tag kizárását.
2.6.3. A tagot megilleti az a jog, hogy amennyiben az elnökség határozatával nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje, hogy a közgyűlés következő ülésén az ügyet tűzze a napirendjére. Az elnök köteles a közgyűlést a határozat keltétől számított 90 napon belül összehívni és a fegyelmi felelősségre vonás kérdését napirendre tűzni, amennyiben azt az érintett tag kéri, illetve ha az elnökség a tag kizárásának kezdeményezéséről döntött. Az elnökség határozatát a közgyűlés megváltoztathatja.
2.6.4. A határozatok meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akivel szemben a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezték.
3. Az Egyesületi támogatás módjai
3.1. Az Egyesület a céljai megvalósítását a vagyona felhasználásával igyekszik elősegíteni.
3.2. Az Egyesület a céljai megvalósítása érdekében belátása szerint a támogatást igénylő és arra érdemes tevékenységet cél szerinti juttatásban részesíthet, mely pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás lehet.
3.3. Az Egyesület egyes cél szerinti juttatásait pályázathoz kötheti.
3.4. A cél szerinti juttatások lehetőségeit és a pályázatok kiírását a titkár az erre külön készített szabályzatban meghatározott módon teszi közzé, és az elnyert juttatásokat is ilyen módon hozza nyilvánosságra. A juttatások elnyeréséről a titkár az érintetteket ajánlott levélpostai küldeményben vagy egyéb elektronikus úton (telefax, e-mail) értesíti. Pályázat esetén az Egyesület ünnepélyes eredményhirdetést is tarthat.
4. Az Egyesület képviselete
4.1 Az elnök az Egyesület általános képviselője. Képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóság előtt.
4.2 Az elnök eseti meghatalmazása alapján az Egyesületet konkrét ügyekben az elnökség bármely tagja önállóan képviselheti.
4.3 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök, az alelnök és a titkár közül két személy együttes, a számlavezető banknál bejelentett aláírása szükséges.
5. Az Egyesület létrejötte és megszűnése
5.1. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
5.2. Az Egyesület megszűnik, ha elhatározza feloszlását, vagy más szervezettel egyesül, illetve ha a bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.
5.3. A közgyűlés köteles elrendelni az Egyesület feloszlását, amennyiben a tagok létszáma legalább három hónapon keresztül 10 főre csökken.
5.4. Az Egyesület vagyona annak megszűnésével Kőszeg Város Önkormányzatára száll.
5.5. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Kőszeg, 2010. április 12.
Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület 2010. április 12. napján tartott, megismételt alakuló közgyűlésén 6/2010. (IV. 12.) sz. határozattal került elfogadásra.
Kőszeg, 2010. április 12.
Támogatóink:
